Az energiaválság megtérülő beruházássá teszi a lakóházak többségének hőszigetelését Magyarországon

A megfelelő anyagok kiválasztásával és jó méretezéssel ugyanis környezetbarát módon faraghatnak le a családok és az üzemeltetők a rezsiköltségekből, ami az energiaárak jelentős emelkedésének következtében számottevő megtakarítást jelent. A lendületnek a kivitelezési kapacitás jelenthet korlátokat, alapanyag és gyártási lehetőség viszont van elegendő a Masterplast Nyrt. műszaki igazgatója, Csokló Gábor szerint.

A szigetelés eddig sem volt kérdés

Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó nemzeti szabályozások eddig is meghatározták azt, hogy az új építések során milyen szigeteléssel kell ellátni a szerkezeteket. Ennek elsősorban környezetvédelmi céljai voltak, ugyanis az Európai Uniónak, illetve a tagállamoknak is szigorú célkitűzései vannak 2030-ra és 2050-re vonatkozóan a szén-dioxid-kibocsátást illetően. Csokló szerint az elmúlt évtizedekben folyamatosan szigorodtak a szabályok, amelyeket az építtetők és a kivitelezők főleg az előírásnak való megfelelés céljából tartottak be, „most azonban jelentős anyagi érdek is fűződik az energiahatékonysághoz” – mondja.

Az újépítésű ingatlanok esetén a mindenkor érvényes jogszabályok tehát megkötötték a kivitelezők kezét a szigetelés kérdésével kapcsolatban, a régebbi épületek korszerűsítésének ügye viszont teljesen más helyzetet teremtett. „A szigetelés akkor érte meg a felújításkor, ha az ingatlan értékét valóban jelentősen tudta növelni, vagy saját tulajdon esetén lényegesen emelte a komfortszintet. Ez függ attól is, hogy hol található az épület, sokan azért sem költöttek volna ilyesmire, mert egyszerűen nem volt belátható idő a megtérülés, és az épület elhelyezkedése sem volt ideális” – magyarázza Csokló.

Új rezsiárak, új szabályok

A rezsiárak változása teljesen új környezetet teremtett a szigeteléspiacon. „Ma egy olyan épületet is megéri szigetelni, amire korábban nem lett volna érdemes költenie a tulajdonosainak. A megváltozott árak miatt már egy közepes állapotú épületen is számottevő megtakarítás érhető el a családok és az üzemeltetők számára” – mondja a szakember. Az persze, hogy mennyi is pontosan ez a megtakarítás, rengeteg dologtól függ. Csokló szerint ez egy mátrix, amit olyan adatok befolyásolnak, mint a beruházás várható költsége, az ingatlan mérete és állapota, az energiahatékonyság és az egyéb szigetelési paraméterek, így a hangszigetelési követelmények vagy a választott szigetelőanyaggal kapcsolatos egyéb elvárások. „Minden szigetelőanyagnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, minden alkalmazáshoz meg kell találni tehát a megfelelőt a felsorolt paraméterek alapján. Ehhez a családok energetikai szakemberek véleményét is kikérhetik, támaszkodhatnak a kereskedők szakértelmére, de az sem lehetetlen, hogy maguk járjanak utána a legjobb megoldásnak” – teszi hozzá.

A legfontosabb és legjelentősebb különbség viszont az elmúlt évekhez képest az, hogy míg néhány évvel ezelőtt a szigetelés komoly költség volt, ma már sokkal inkább befektetés, ami gyorsan megtérül. „Régebben negyedannyi volt az energiaár, mint most, jó, ha az ingatlanállomány 50 százalékához érdemes lett volna hozzányúlni, hogy érdemi megtakarítást jelentsen a szigetelés, de a megtérülés így is nagyjából 10 évet vett volna igénybe. Ma ez teljesen máshogy fest: a házak 80 százalékát érdemes lenne szigetelni, és ez a beruházás akár 6 év alatt teljesen megtérülne a tulajdonosaik számára, emelt rezsiárak mellett” – szemlélteti a különbségeket a szakember.

Mégis, Csokló szerint fontos kiemelni, hogy a szigetelés célja nem változott, tulajdonképpen pontosan ugyanazért érdemes szigetelni ma is, mint néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt. A szigetelés ugyanis tudatos és felelős döntés a környezetvédelem szempontjából. Emellett, a megfelelő szigetelőanyagokkal körbevett épületekben magasabb a komfortérzet: nem alakulnak ki télen a hideget árasztó hatalmas falfelületek, állandó hőmérséklet biztosítható a szobákban. Elkerülhető továbbá a falak átnedvesedése és a penészedés, mivel nincs páralecsapódás a hideg falakon.

Ahány ház, annyi megoldás

Csokló szerint mindenkinek érdemes belevágni a szigetelésbe, aki nem újépítésű, korszerű épületben él, illetve nem ingatlaneladás előtt áll. „A ház értékét nem mindig növeli meg a szigeteléssel ráköltött összeg, de azért vannak olyan települések és területek, ahol akár a befektetés többszörösét éri” – teszi hozzá. Az pedig, hogy mivel és hogyan érdemes szigetelni, összetett kérdés ugyan, de nem lehetetlen megválaszolni.

A Masterplast Nyrt. kereskedőcégként indult az alapításkor, mára azonban számos szigetelőanyagtípust saját maguk gyártanak, ami Közép-Kelet-Európában egyedülállónak számít. „Ennek köszönhetően egy kézből érhetők el a polisztirol és ásványgyapot szigetelőanyagok, a tetőfóliák és vízszigetelő anyagok is” – mondja Csokló. A szakértő szerint ugyanis akár egy épületen belül is szükség lehet többféle szigetelőanyagra, amiket az alapján kell kiválasztani, hogy milyen előírásoknak kell megfelelnie az épületnek vagy, hogy hol kerülnek beépítésre. Példaként a kőzetgyapot és a műanyag-alapanyagú szigeteléseket emeli ki, előbbi ugyanis kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik, míg a polisztirol szigetelőanyag előnye, hogy nedvességre nem érzékeny, sőt egyes típusai remekül ellenállnak a víznek.

Csokló elmondja azt is, hogy a jelenleg forgalomban lévő szigetelőanyagok, szemben az évtizedekkel ezelőtt beépített azbeszt tartalmúakkal (vagy az akár sugárzó salakkal) szemben semmilyen egészségkárosító hatást nem fejtenek ki a beépítés után az épületben tartózkodókra. Az viszont igaz, hogy a kivitelezés és a bontás során megfelelő védőfelszerelésre van szükség, mint sok más építési feladat ellátásához. Összességében azonban a szállított anyagok mindegyike teljesen biztonságos és a teljes életciklusukra (ideértve a gyártást és a bontás utáni lehetséges újrahasznosítást) vetítve alacsony karbonlábnyomú. Csokló úgy fogalmaz, hogy sokkal több kibocsátás takarítható meg hőszigeteléssel, és annak gyártásával, mint a használata nélkül.

Nehéz általános megtakarítási arányokat meghatározni, de a szakértő példaként egy, a hetvenes években épült átlagos téglafalat említ, amelynek 15 centiméteres polisztirol szigetelésével a hőveszteség az egynyolcadára csökkenthető az eredeti hőleadásnak. Az viszont, hogy ez pontosan mennyi megtakarítást eredményez, nagyban függ a fogyasztási szokásoktól is. „Az autóhasználathoz lehetne hasonlítani, azt is befolyásolják a vezetési szokásaink, hogy hol használjuk a kocsit, mennyire pakoljuk meg és milyen távokat teszünk meg vele rendszeresen. Nem mindegy tehát, hogy milyen hőfokra fűtjük az ingatlant, mennyit szellőztetünk és milyenek az épület méretei. Ha 21 vagy 24 Celsius-fokot tartunk a lakásban, télen 20 százalékos különbség is lehet a veszteségben. A szigetelés arra jó, hogy ez minél kevesebb fűtési energia legyen” – mondja a szakember.

Ez is azt mutatja, hogy a hőszigeteléssel ott érhető el a leglátványosabb eredmény, ahol az épület eredeti állapota rossz, a szigetelés elégtelen. Most viszont, a rezsiárak változásával és a klímavédelmi törekvéseknek megfelelően szabott jogszabályok folyamatos szigorításával egyre fontosabbá és egyben kifizetődőbbé válik az ingatlanszigetelés.