Wekerle-terv
Rendszerváltás a magyar építőiparban?

Wekerle Sándor Magyarország egyetlen olyan háromszoros miniszterelnöke volt, aki emellett rekordhosszúságú ideig, összesen tíz éven át pénzügyminiszterként is sikeresen irányította hazánk gazdasági ügyeit. Rendkívüli pénzügyi képességei mellett legendás diplomáciai érzékkel is rendelkezett, ezért okkal tartják sokan a kiegyezés óta eltelt időszak legsikeresebb magyar miniszterelnökének. A nevét viselő program tehát már névadójával is magasra helyezte önmaga előtt a mércét!
Magyar Péter október 27-én valóban egy átfogó és hosszú távú építőipari és lakáspolitikai keretrendszer több fontos elemét mutatta be a széles nyilvánosság számára, ezzel a mindenkori magyar kormányok régi és súlyos adósságát törlesztve. A program legnagyobb előnye, hogy valóban holisztikus szemlélettel, a teljes hazai lakás- és épületállomány megújítását egységes rendszerben kezelve ad egymással összefüggő és egymást erősítő válaszokat több fontos építésstratégiai és lakáspolitikai kérdésre. A koncepció valóban nemzetstratégiai szintű, amit az is jól mutat, hogy a programot Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közösen mutatta be. Nagyon várjuk az „igazoltan hiányzó” Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter várhatóan a napokban megjelenő, a program eddig még hiányzó területeire vonatkozó terveit is. Kulcsterület lesz a bérlakás- és kollégiumfejlesztési elképzelések megvalósítása, valamint a megfizethető lakhatás ügye.
A hazai épületállomány megújítására vonatkozó célkitűzések a magyar társadalom minden szegletét érintik, és a nemzetgazdaságra, valamint a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére gyakorolt hatásaik is döntő fontosságúak. Végre nem egymástól elszigetelt, időszakos programokban, hanem egy jól átgondolt, kiszámítható és legalább 2030-ig tartó stratégia mentén indulhat meg ennek a nagy kihívást jelentő, komplex kérdés- és feladatkörnek a megoldása. A Wekerle-terv eddig megismert elemei kellően átgondoltak és gyakorlatias megközelítésűek, és reméljük, hogy a miniszterelnök úr által célként kitűzött egyszerűsítést és bürokráciacsökkentést az adminisztráció is komolyan veszi és megvalósítja. A finanszírozás területén is átfogó, jól strukturált és célzott konstrukciókat ismerhettünk meg, amelyek ismét az új lakást vásárló és valóban rászoruló réteg felé csatornázzák az erre szánt költségvetési forrásokat, fenntartható módon. Pozitív új elem a lakástakarék-pénztári rendszer visszaemelése, amely tudatos előtakarékosságra ösztönöz. Mindezek mellett az eddig megismert tervek alapján Magyarország Kormánya igazán nagyot lépett előre az épületenergetikai felújítások terén, ezzel meghaladva minden eddigi elődje teljesítményét.

Miért is volt ez a bejelentés rendkívüli? A Tisza Párt óriási vállalást írt a választási programjába: évente 100 ezer épület energetikai felújításával tervezte megújítani a hazai lakásállományt, ezzel nagyon ambiciózus, de abszolút szükséges célt tűzve maga elé. A Wekerle+ energetikai felújítási támogatása és hitele egy valóban átgondolt és hosszú távú program alapjait tette le. Személyes meggyőződésem, hogy a pályázat népszerű lesz – persze ehhez kell a beígért adminisztratív egyszerűsítés és a kellő pénzügyi forrás is –, és évről évre növekvő számban fogják majd igénybe venni mind a családi házak, mind a társasházi és panellakások esetében. Ezzel megindulhat egy valóban átfogó otthonkorszerűsítés, amelynek évtizedes léptékű sikeres működtetése esetén Magyarország akár évi egymilliárd köbméter földgázfelhasználást is megtakaríthat. Nem is egyszer, hanem azt követően minden egyes évben!
Mindezen előnyök mellett a Wekerle-program véleményem szerint egy fontos ponton még kiegészítésre szorul, hiszen hiányzik belőle a leginkább rászorulók, a mélyszegénységben élő, nem hitelképes családok és emberek számára nyújtott megoldás. Ezt a réteget a tűzifa áfájának csökkentésével már egyszer megsegítette a kormány, de az ő épületeik szigetelése szociális és társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségű kérdés. Számukra eddig csak az EKR-rendszer keretében megvalósított ingyenes épületszigetelési programok nyújtottak valódi gyakorlati megoldást. Ezt az energetikai eszközt az előző kormány sikerrel alkalmazta több mint százezer otthon padlásfödém-szigetelésének megvalósítására. A jó hír az, hogy a kormány asztalán van az EKR-törvény megújítása, amelynek során – az erőteljes ipari lobbi érdekeivel szemben – lehetőség van a lakossági hitelesített energiamegtakarítások (HEM-ek) dominanciájának megőrzésére. Amennyiben továbbra is lesz lehetőség a szociálisan rászorulók részére ingyenes szigetelési programok tömeges indítására, akkor ez a terület évente a fentieken kívül akár 70 ezer épületet is meg tud újítani, elérve ezzel a 100 ezer épületet megcélzó álomhatárt…
Az építőipar pedig készen áll ezen kihívások megvalósítására! A gyakori aggodalmakkal ellentétben a tartósan magas és kiszámítható kapacitáskihasználtság kifejezetten kedvező az ágazat számára, hiszen olcsóbban (!) és hatékonyabban lehet építőanyagot gyártani, valamint felújítási vagy új építési munkákat kivitelezni egy tartósan magas volumen mellett. Reményeink szerint a szektor és a nemzetgazdaság mellett így minden magyar ember nyertese lehet a Wekerle-tervnek, amely ezáltal méltóvá válhat joggal tisztelt névadója örökségéhez. Legyen így, hiszen a név kötelez!

Tibor Dávid a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója,a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke,az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke,az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.